Ha arra keressük a választ, hogy milyen is volt az ország a 10. század derekán, a Szent István születését megelőző időszakban, röviden azt a feleletet adhatjuk: a 950 körüli évtizedekben egyáltalán nem volt ország a Kárpát-medencében. Még pontosabban fogalmazva: több kis egységgel számolhatunk, de nem létezett egyetlen Magyarország.
Néhány évtizeddel korábban, a 10. század legelső éveiben még politikai realitás volt a kárpát-medencei Magyarország, hiszen Bölcs Leó bizánci császár – aki 906 táján írta Taktika című munkáját, és beható ismeretekkel rendelkezett a térség viszonyairól – arról tudósított, hogy az általa türköknek nevezett magyarok „egy főnek az uralma alatt állnak”. Hogy pontosan mit takart ez, a császár egy másik megjegyzése részletezi, amely szerint „a türkök népe gondot fordít az egyöntetű hadirendre”. Tehát a magyarok egységes katonai akciókat szoktak végrehajtani, vagyis amit a főnök, illetve a főnökök elhatároztak, azt a seregek végrehajtották.
Szent László /1077-1095/Apja I. Béla magyar király, anyja Richeza (Adelheid) lengyel hercegnő. Szent Lászlónak egy gyermeke született: Piroska (Priske), aki később bizánci császárné lett.
Fiatalkorában testvére, I. Géza oldalán részt vett a Salamon király elleni küzdelmekben. E harcok eredményeként 1074-ben, amikor I. Géza megszerezte a magyar trónt, László herceg lett. I. Géza 1077-ben bekövetkezett váratlan halála után Lászlót választották királlyá.
Szent László /1077-1095/László ún. III. és II. törvénye a király és a királyi tanács határozata, az ún. I. törvénykönyv a László király elnöklete alatt világi előkelők bevonásával tartott zsinat munkájának a terméke. Az ún. III. dekrétum azonban talán I. László uralkodása előtti időkben keletkezhetett.
Szent László /1077-1095/A legkegyelmesebb László király idejében mi, Magyarország összes előkelői a szent hegyen gyűlést tartottunk, és megvizsgáltuk, miképpen akadályozhatnánk meg a gonosz emberek üzelmeit, és miképpen hozhatnánk rendbe nemzetünk ügyeit.
Szent László /1077-1095/A mi teremtőnk és megváltónk, az úr Jézus Krisztus uralkodása alatt, az ő születésének 1092. évében május hó 20-án Szabolcs városában szent zsinat tartatott, a magyarok legkeresztényibb királya, László elnökletével, országa összes püspökeivel és apátjaival, valamint az összes előkelőkkel, az egész papság és a nép tanúskodása mellett. Ezen a szent zsinaton a kánonoknak megfelelően és dicséretre méltó módon a következő határozatokat alkották meg.
.thumbnail.jpg "Szent István /997-1038/")
Szent István /997-1038/
20. A cselszövőkről
Ha valaki hamis bizonyságot vagy cselszövő beszédet terjeszt mások között, és hallgatásra kéri őket, hogy az ördög ravaszsága által őket egymástól szétválassza, hazug nyelvének kétszeres váltságdíját fizesse a hazugság vétkéért. Ha csak egy személynek szólt, nyelvétől fosszák meg.
Szent István /997-1038/Különösképpen akarjuk, hogy miképpen mi másoknak megadtuk a lehetőséget, hogy javaik felett szabadon rendelkezhessenek, úgy azok a javak is, valamint katonák, szolgák és bármi, ami királyi méltóságunkhoz tartozik, maradjanak meg változatlanul, s azokból senki semmit el ne raboljon vagy el ne vegyen, sem pedig valaki az említett dolgokból magának valamiféle előnyt szerezni ne merészeljen.
Szent István /997-1038/István törvényekkel szabályozta népe mindennapi életét. Ezek egy része az egyház működését szavatolta: 12 püspökséget készült létrehozni, haláláig azonban csak 10 épült fel – Esztergom lett az egyházi székhely. A feltehetően istváni alapítású egyházmegyék a következők: az esztergomi, a veszprémi, a kalocsai, az egri, a győri, a pécsi, a váci, a csanádi, a bihari és az erdélyi.
A címer egyedi, nemzeti, a történelmi hagyományokban gyökerező, összetett jelkép, ami a nyugati keresztény civilizáció, a lovagi kultúra szülötte. Vizsgálatával a heraldika foglalkozik. A címerek nemcsak elvont jelképek, hanem az élet minden területén felbukkanak: ábrázolják őket kódexek lapján, kőfaragványokon, kályhacsempén, pecséten, ékszeren, zászlón, plakáton, kitüntetésen, étkészleten, huszárcsákón vagy leggyakrabban pénzen. A lovagi tornák résztvevőit sisakdíszük, címeres pajzsuk segítségével különböztetik meg, a csaták után a halottakat címerük alapján azonosítják.
Friss hírek