Az előző cikkemet azzal a gondolattal zártam, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a felvásárlási ár kialakulását egy adott felvásárló üzem szempontjából. Nézzük tovább a felvásárlási ár problémát a felvásárló szemszögéből.
Az előző cikkben említettem, hogy a felvásárlási árat többek között meghatározza a külország exporttámogatása a terményen, ahonnan a termény származik (ez az alapanyag jelenik meg a helyi feldolgozó inputjaként, ha az alapanyag export, és belföldön kerül feldolgozásra), a belpiacon kialakult átlag felvásárlási ár, a helyi feldolgozó üzletpolitikájából, és piaci súlyából adódó piaci potenciál előny.
Hogy lehetne megfogni ebben az esetben a piaci súly, és piaci potenciál fogalmakat?
A piaci súly, és a piaci potenciál ebben az esetben több tényezőt takar, melynek lényegét akkor tudjuk megérteni, ha értjük, hogyan működik egy vállalat.
Ebben a cikkben erről lesz szó.
A felvásárló vállalat működését célorientált rendszerként kell felfognunk. A kérdés az, hogy mi a tulajdonosok érdeke, és ezt az érdeket milyen vállalati célokként jelenítik meg a napi működés során.
Nézzük, milyen vetületei vannak a vállalati működésnek.
1. Üzemgazdasági sík
Ezen a sík a valós, fizikai gépek és berendezések síkja. A telephely, ahol a gépek találhatóak, és a dolgozók ide járnak dolgozni. Ez lehet egy telephely, raktár, nevezzük üzemegységnek. Itt történik a funkció megvalósítása, az üzleti tervben meghatározott keretek között. Ilyenből lehet több is egy vállalatnak országon belül, de országon kívül is.
2. Pénzügyi, számviteli sík
A vállalat pénzügyi működése az üzemgazdasági szinttől elkülönül. A vállalat pénzügyi tranzakcióit a vállalati belső szabályzat határozza meg. A belső szabályzat határozza meg például, hogy egy számla mikor, milyen formában fizethető ki. Általánosan elmondható, hogy egy vállalat nagyon indokolt esetben tér el a lefektetett érvényben lévő működési szabályzatától.
3. Stratégiai menedzsment sík
Ezen a síkon a menedzserek korlátozott felhatalmazással felelnek a vállalat érvényben lévő üzleti tervének megvalósításáért..
4. Tulajdonosi kör
A vállalat tulajdonosi köre mondja ki a végső szót az üzleti terv sarokszámairól. Meghatározza a stratégiát, ahogyan el kell érni a tervszámokat. Koordinálja a működést.
A fenti síkok működése térben, és időben is elkülönülhet.
A fenti vállalat felépítést tovább elemezve megérthetjük a kiszervezés fogalmát is.
A vállalat működéséhez szükséges funkciókat kiszervezik, akár más országba, más városba helyezik ki.
Ezért van az, hogy beszállítok a multinak egy adott raktárba, a számlát a más helyen székelő központ állítja ki, az áru ellenértékét a beszállító bankszámlájára utalja a vállalat.
Továbbá olyan megoldások is elfogadottak az élelmiszeriparban, hogy egy adott gyártókapacitás inputjainak megszervezésére létrehoznak egy céget. Például egy Rt-t. Így alakulnak ki a cégcsoportok.
Ekkor elkülönül e felvásárló –termelő funkció, önálló elszámoló egységgé válik, akár önálló cégben is, cégcsoporton belül, vagy kívül.
A fenti síkok működésének megértésével közelebb jutunk a piaci potenciál, és a piaci súly fogalmakhoz, mely a versenyképesség fogalmával is kapcsolatban áll.
Akkor mi is a piaci súly?
A felvásárló vállalat piaci súlyát a fentiek ismeretében a következőképp foghatjuk meg:
1.A felvásárló vállalat számára könnyen hozzáférhető árualap időbeli rendelkezésre állása
2. A vállalat számára hozzáférhető tőke (hozzáférés gyorsasága, ha nem rendelkezik saját pénzeszközzel erre a célra), melyet a felvásárlásra fordíthat.
Ha valamely vállalat piaci súllyal rendelkezik egy adott input felett - és ez a funkció kiszervezett -, akkor a piaci súly piaci erőfölényt jelent számára, melyet érvényesíthet a termelő potenciál számára az átadási árban.
Itt fennáll az a körülmény, hogy a felvásárló vállalat annak értékesíti az árut, aki a legtöbbet ígér érte. De lehet az érdeke ellentétes is, mégpedig az, hogy lefelé tolja a felvásárlási árat, mindezt a fentiekből adódóan megteheti.
És mi az a piaci potenciál?
A piaci potenciál a felvásárló számára az, hogy milyen a gyártó kapacitások piaci dinamikája. Egy felvásárló annál versenyképesebb, minél több gyártókapacitást ér el ajánlatával, így tudja profitmaximumát biztosítani. (egy-több kapcsolatban)
Lehet a fentieket egy felvásárló –egy termelő kapcsolatra is értelmezni, a lényeg ugyanaz.
A fentiek megvilágítják azt a tényt, hogy egy oligopol (egy adott területen mérvadó piaci súllyal rendelkezik) felvásárlónak, vagy cégcsoportnak miért érdeke egy adott földrajzi területen piaci súllyal rendelkeznie.
Így tudja a saját céljai szerint befolyásolni az adott terület mezőgazdasági alapanyag árait a felvásárlási árakon keresztül. A fentek kihatással vannak egy adott terület mezőgazdasági eltartó képességére is.
Igaz, itt a csak a vállalat felépítéséből adódó működési mechanizmusból indultunk ki, nem vizsgáltuk a felvásárló vállalat gazdasági környezetbe való beágyazottságát, kapcsolatrendszerét. Egyszóval a gazdasági környezetet, melyben a vállalat működése meghatározható.
Egyszerűen megfogalmazva, egy adott területen fellelhető élelmiszeripari felvásárló-feldolgozó vállalatok piaci potenciálja, és a piaci súlya a cég versenyképességét növeli, de lehet, hogy az adott terület mezőgazdasági input termelői ebből semmit nem éreznek, vagy a hatás minimális, vagy inkább negatív.
Ez azt jelenti, hogy ma hazánkban a termelő (ha termel, és felvásárlónak ad el) minidig olyan árért kénytelen eladni a megtermelt terményét, melyből nem képes saját termelési költségeit fedezni, függetlenül az üzemmérettől.
Ha a felvásárlási árak problematikáját több országra kivetítve vizsgáljuk, mindenhol a fent említett problémával találjuk szemben magunkat.
Erre nem megoldás a sokat hangoztatott nézet, hogy a termelők szervezzenek TÉSZ-t (termelő, és értékesítő szövetkezet) mert így egyszerűbb a termények értékesítése.
A TÉSZ a fenti gondolatsort követve egyszerű felvásárlónak minősül.
A fenti nézet a termelők szervezettségét emeli, mert a TÉSZ képes a termék konverziójára, továbbá megteremti az árualapot. A lényeg az, hogy a termelő a TÉSZ közvetítésével, értékesített terményéért sem minden esetben kaphatja meg a termelési költség feletti értékesítési árat.
Leszögezném, szükség van a TÉSZ-re, mint szervező erőre. A cél az, hogy az adott helyen termőfölddel rendelkező termelő a termőhely fenntartható termesztési potenciálját kihasználva maga, és a családja, és alkalmazottai számára jó életkörülményeket tudjon biztosítani.
Szakmai viták alkalmával elhangzik az, hogy ilyen, vagy olyan nagyságú az „optimális” üzemméret.
Optimális üzemméret. Ez ma a varázsszó. A mai közgondolkodás nem tekinti a kistermelőket „optimális üzemméretnek”. Ez a felfogás vezetett odáig, hogy a most regnáló politikai vezetés nem ismeri el a kistermelő hatékonyságát, ezért nem támogatható üzemgazdasági egységnek tekinti.
Ilyen lehet egy termőterülettel rendelkező Őstermelő, vagy 1-2 hektárt saját maga művelő tulajdonos, művelési ágtól függetlenül.
Meglátásom szerint nem azt kellene meghatározni, hogy mekkora üzemméretet tekintünk optimálisnak. (Ez EU szabályozás törvényben fekteti le, hogy mekkora az optimális üzemméret)
Ha ezt kimondom, kimondok egy tényt, hogy X hektár alatt ezt- vagy azt a terményt nem lehet „optimális” haszon mellett termelni.
A megközelítés elvezetett oda, hogy kvázi tényként fogadta el a szakmai közgondolkodás azt a fentiekből következő tényt, hogy a felvásárló a piaci súlyából adódóan határozhatja meg a felvásárlási árat.
Ha így vizsgáljuk, akkor tényleg létezik egy optimális üzemméret.
A kérdés az, miért létezik, és kinek az érdeke?
Mivel a vállalat, legyen az termelő, felvásárló, értékesítő, saját profitmodell alapján működik, és ezek a profitmodellek általában nem a termelő profitmaximalizálására születnek meg, és tartják fenn őket.
A profit a termelő- felvásárló – értékesítő láncban a végtermék előállítás felé növekszik.
A felvásárló – értékesítő vállalat célja a profitszint optimalizálása, és maximalizálása.
Összefoglalva, a felvásárló –termelő vállalat céljait az érvényben lévő profitmodellje határozza meg. E cél nem a termelő profitérdekeit tükrözi.
A következő cikkemben a profitmodellek elemzésével fogok foglalkozni, és levonunk pár következtetést.
Z.
barikád.hu
Friss hírek