Mi is az élelmiszergazdaság?
A fogalom tágabban értelmezve a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, élelmiszer-kereskedelmet, élelmiszer-forgalmazást foglalja magában.
Ezt a fogalmat fogom használni én is.
Szó lesz az élelmiszergazdaság múltjáról, jelenéről, jövőjéről. Elemezni fogok olyan fogalmakat, mint alkupozíció, (termelő felvásárló, felvásárló-értékesítő lánc vonatkozásában.) Mit jelent az árverseny, vagy például az agrárolló. Belenézünk a multinacionális kereskedelmi láncok magánéletébe, hogy megértsük azt, hogy miért, és hogyan működnek. És néhány közgazdaságtani összefüggést is sorra fogunk venni.
Mindezt azért, hogy megértsük, a jelen állapotot, melyből felépíthető a jövő.
Bevezetőnek egy kis történet.
A minap olvasgattam német szaklapokat az interneten. A kezem közé került egy élelmiszeripari cég vezetőjének a panasza, melyben arról ír, hogy egy kereskedelmi lánc milyen további adatokat kér a cégről: eredmény kimutatás, mérleg, stb. A tulajdonos nem értette, hogy miért.
Elkezdett furdalni a kíváncsiság, hogy miért kíváncsi a vevő több információra, mint a szokásosan elfogadott. (Ha nekem ezek az adatok pár egyéb információval kiegészítve a rendelkezésemre állnak, következtetni tudok a cég belső életére).
Kattintottam párat a témában, és kiderült, hogy a kereskedelmi lánc komolyan elemzi az adatok alapján a cég profittermelő képességét. Ha ezzel tisztában van a kereskedelmi lánc, és ő a legnagyobb vevője az adott cégnek, akkor irányíthatja az adott beszállító cég profittermelő képességét az érdekeinek megfelelően az adott időszakra a termék felvásárlási árán, és egyéb költségeken (polcpénz, szerződéskötési díj, stb.) keresztül.
Ha ez még komoly szerződéses háttérrel is körbe van bástyázva, akkor a beszállítónak minimális lesz az alkupozíciója a lánccal szemben.
A mezőgazdaságról néhány bevezető gondolat
A mezőgazdaságot az élelmiszergazdaság oldaláról vizsgálva, elmondhatjuk, hogy a mezőgazdaság által megtermelt javakat használja fel az élelmiszeripar a termékek előállítására. Egyszerűbben fogalmazva, a mezőgazdasági outputok az élelmiszeripar inputjai. Itt álljuk meg egy pillanatra, és gondolkozzunk el egy kicsit.
Ez a fogalom megközelítés nem foglalkozik azzal, hogy milyen földrajzi területről van szó, hány ember él ott, milyen terményeket lehet ott előállítani egy adott mezőgazdasági színvonal mellett, és ehhez a mezőgazdasági potenciálhoz milyen élelmiszer feldolgozó kapacitás társul. Ekkor még a piac igényeiről nem ejtettünk szót.
A fenti fogalom meghatározás, és a rá épülő rendszerelméletek gyakorlati alkalmazása tette lehetővé az élelmiszeripari mamutvállalatok kialakulását.
Például, ha a fogalmat szűken értelmezzük, akkor hazánkban nem alakulhatott volna ki a csokoládégyártás.
A fogalmat tovább boncolva mérhetjük azt, hogy miért létezhet, és miért rentábilis egy-egy élelmiszeripari ágon belül olyan gyártó kapacitások üzemeltetése, amely nem kapcsolódik szervesen az adott geopolitikai egység mezőgazdasági termeléséhez.
Itt válik ketté a mezőgazdasági termelés, és az élelmiszeripari termelés. Tehát nem mindig mondható el az, hogy az adott területen megtermelt mezőgazdasági javak az adott terület élelmiszeripari kapacitásainak inputjai. Függetlenül attól, hogy az adott kapacitás kiépített.
Van olyan helyzet, hogy az import alapanyag feldolgozása olcsóbb a helyi kapacitás számára, mint a helyi hasonló, vagy jobb minőségű alapanyag felvásárlása késztermék gyártására.
Az üzem szempontjából vizsgálva, a helyzet jó. Profitmaximalizálásra törekszik, mely megvalósítható. A helyi termelők számára a helyi feldolgozóba történő beszállítás elérhetetlen.
Pár okot említve a sok közül: külország exporttámogatása a terményen, ahonnan a termény származik (ez az alapanyag jelenik meg a helyi feldolgozó inputjaként), a belpiacon kialakult átlag felvásárlási ár, a helyi feldolgozó üzletpolitikájából, és piaci súlyából adódó piaci potenciál előny.
Ha ezeket a tényezőket figyelembe vesszük, a jelen helyzetben a helyi termelő alkupozíciója minimális. Ha hozzávesszük a hazai mezőgazdaság duális szerkezetéből adódó működési zavarokat, és a kistermelők szervezettségi szintjét, akkor alakul ki bennünk a valós kép.
Így alakulhat ki egy területen, pl.: egy szőlőfajtára 2007-ben a
35 Ft/kg felvásárlási ár. Ez a felvásárlási ár a termelési költségeket nem fedezi, erről is lesz só a későbbiekben.
Z.
barikád.hu
Friss hírek