SUMÉROK, A ZIKKURÁTOK NÉPE

Ur, Uruk, Umma, Lagas, Eridu, Nippur és Kis a civilizáció szülőföldje

A legrégibb ismert nép a sumérok-sumírok, Mezopotámia dél- keleti részén, a Tigris és az Eufrátesz folyók mentén éltek.
Legismertebb városaik Kis, Ur, Uruk, Umma, Lagas, Nippúr, Eridu, szárított agyag téglából épültek. Derékszögű utcákból álltak, nyílegyenes falak határolták őket, piramis alakú templommal a zikkurattal a közepén.
Ezek a Bábel tornyai voltak életük központjai.
E templomok, melyek papjai és papnői irányították az őskultúrát, és minden bizonnyal az egész emberi fejlődés kiindulópontját jelentik.(Ennek a hangulatát tükrözi a zene)

A természeti környezet kedvező volt az öntözéses földművelés kialakításához. A jégkorszak utáni időben az éghajlat nem volt sivatagos, mint ma, a két nagy folyó a Tigris és az Eufratesz is sokkal bővízübb volt. A hőmérséklet egész évben kellemes volt örök tavasz viszonyai között valóságos édenkertet alakítottak ki az ősi városállamok. Abban a korban a két folyó még külön-külön folyt a tengerbe és a sumér városállamok sokkal közelebb voltak a tengerhez. Tengeri kereskedelmükről és kapcsolataikról ezzel szemben nem tudunk, de a folyami hajózásuk fejlett volt. Tökéletes csatornarendszert alakítanak ki, amely 5000 évig fent maradt. A tatárok rombolták őket le és az arabok már nem tudták őket helyreállítani. A csatornáik olyan pontosak, nyílegyenesek és tökéletes lejtésűek voltak, hogy ma sem lehetne jobbat építeni náluk. Ezen csatornák segítségével fejlett növénytermesztést és állattenyésztést valósítottak meg. Míg az egyiptomiak nem ismerték a kereket, addig a sumérok szemben a mediterrán vidékeken elterjedt kétkerekű kocsival négykerekű kocsit használtak. Ez valószínűvé teszi a kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat is. Erre annál is inkább szükségük volt a sumér városállamoknak mert bár az öntözés révén élelemben bővelkedtek, árpát, búzát, szőlőt,datolyát gyümölcsöket termeltek, ismerték a sört és a bort is, de fában, kőben és fémekben szegény vidéken épültek.

Gazdaság és társadalom

Gazdaságuk templomgazdaság amelyben mindenkinek meghatározott szerepe és helye, amely minden tagjáról gondoskodik. A termelt javak közös raktárakba szállították és onnan osztották el. A hatalom csúcsán a papi-katonai vezető réteg (mágusok) álltak, akik az élet minden területét irányították. A városállamok vezetője a főpap Ensi volt, aki a hadsereg főparancsnoka is volt. A városaik egymástól függetlenek voltak egy-egy Istenség főkultusza jellemezte őket. Az idő folyamán változott, hogy melyik város istene volt a főisten, melyik város volt a legjelentősebb, de ténylegesen nem alkottak ezek a városok egy államot.
A városokba a környező területek idegen elsősorban akkád népessége is betelepülhetett, és a sumér papok és papnők messze földre is elvitték ismereteiket, a környező területeken túl kapcsolatban álltak még Urartu (Örményország) vidékével is és nincs kizárva, hogy még távolabbi területekkel is. A templomgazdaságban szétválnak a közösségi földek és templomi birtokok, megjelenik a bérlői viszony, a magán gazdaság és a magántulajdon, a házi rabszolgaság is. Kereskedelem és ipar nagyrészt templomgazdaságokhoz kötődik.
Társadalmuk apajogú társadalom, de a nők fontosabb szerepet töltenek be, és a fennmaradt írások és nevek tanúsága szerint bensőséges családi élet jellemzi őket. A legendáikban visszatérő elem a vad embert megszelídítő papnő.

Sumér városállamok vallása

Vallásuk az egyiptomiakhoz hasonlóan napistenhit, de attól egészen különböző, sokkal hasonlóbb a görögök hitvilágához - isteneik néha emberi gyarlóságokat mutatnak. Az Istenek egymás leszármazottai, és az a főisten, aki éppen a MÉH az isteni fensőbbség birtokosa. Ezt különös módon, mint tárgyat kezelik amit el lehet lopni és vissza lehet szerezni, hogy a birtoklására méltó Istenség városának Zikkuratjában őrizzék.
A sumér városok hanyatlása előtti korban a főistennő Innana - Istar a szerelem és háború istennője. Fontos szerepe van a napistennek és a holdistennek is, akik az akkád korban válnak főistenekké, valamint a dingireknek - félisteni lényeknek, akiket a teremtőiknek és tanítóiknek tartottak. Fontos szerepe van a vallásukban a különböző állatoknak is, oroszlán, bika, leopárd, amelynek böre hatalmi jelvény is, és feltehetőleg korábbi totemisztikus hitvilág tovább élésével magyarázható.
(Állatalakot öltő isteneket az egyiptomi vallásban is megfigyelhetünk.)
A sumérok hitvilága nemcsak az akkádoknál él tovább de a bika megtalálható a krétai civilizációban is, és a Biblia is Ur városából származtatja Ábrahámot, és sokat merit babiloni forrásokból. A sumér kultúra sok áttételen keresztül szerves része az európai civilizációnak.

Agyag táblákra írtak jobbról balra írt "balkezes" ékírásos szótag jelekkel.

A jelek annyira hirtelen jelennek meg, hogy az sem kizárt egy mágus találmánya volt az írás, amit aztán a többi is átvett. Nemcsak írással rendelkeztek, de iskolákkal is, innen ismerjük az első "iskolai dolgozatot", melyben egy diák leírja hogy fél a tanárától. aki ha rosszul ír,megfenyíti.

Hozzájuk kötődik a legelső irodalmi mű a /Gilgames eposz./ Fejlettek voltak a csillagászati ismereteik, a legrégibb csillag, csillagkép nevek is tőlük erednek. Tőlük származik a naptár, a kör 360 fokra osztása, ismerték a Pitágorász tételét is. A termények elosztása miatt az osztás tudománya volt különösen fejlett, a könnyű osztást szolgálja a 360-as számrendszerük is. Feltehetőleg a javak lajstromozását szolgálták az első még megfejtetlen írás rendszereik, és csak később jelentek meg az igék. Nyelvük a magyarhoz hasonló agglutináló nyelv volt ( sok azonos rag is van a magyar nyelvvel és igen nagyszámú szó azonos sumér szavakkal a magyar nyelvben.) Nyelvük megfejtését a kétnyelvű - akkád és sumér nyelven irt tábláknak köszönhetjük. Babilon felemelkedése után a sumér népesség fokozatosan eltűnt, de az akkádok a sumért, mint szent templomi nyelvet használták tovább és megőrizték a tanítómestereik kultúráját.

SUMÉROK EREDETE

A sumérok-sumírok, eredete a hivatalos, történettudomány nem kielégítően megválaszolt kérdése. Különféle feltételezései vannak arról, hogy honnan jöhettek a ma sumér néven illetett emberek Mezopotámia dél- keleti részére, de ezek a hipotézisek a tényekkel ellentmondóak. A Tigris és az Eufrátesz folyók mentén éltek emberek Ur, Uruk, Umma, Lagas, Eridu és Nippur alapítása előtt is. Ezt a népességet Leghíresebb lelőhelyről AL-UBAID kultúrának nevezik a régészek. A kultúrához nagyban hasonló műveltségeket találunk Eurázsia szerte. Többek között a Magyarországról körös kultúraként leírt népesség is hasonló régészeti anyagokat hagyott hátra, mint az, amely Mezopotámiában a sumér városállamok kora előtt élt .
Hogy ez a népesség honnan ered szintén nem tisztázott! A két kultúrszintet egy határozott kb 6000 éves árvízi horizont választja el, a sumér területek 700*150 km kiterjedésű részén.
A réteg geológiai sajátosságai olyanok, mint mikor egy nagy terület hirtelen sekély tóvá- tengerré válik és hosszabb ideig viz alatt marad. E réteg felett vannak a sumér-sumír városok Kis, Ur, Uruk, Umma, Lagas, Nippúr, Eridu. A történettudomány hipotézise szerint a sumérok betelepülése e réteg keletkezése után történt. Csakhogy a réteg felett lévő városok nem falusi településekből alakultak ki. Derékszögű utcákból álltak, nyílegyenes falak határolták oket, piramis alakú templommal közepén . Ilyent nem hoz létre csak egy olyan civilizáció, mely fejlett kultúrával rendelkezik. Ahol ebben az időben fejlett kultúra van a földön az éppen ez a hely. Tehát nem betelepültek oda a sumérok, hanem egy a világukat elpusztító katasztrófát túlélve építették újjá azt, most már tökéletes rend szerint. Ez ellen a történészek azt az érvet hozzák fel, hogy a sumérok nyelvében vannak idegen szavak, amiket feltehetőleg a terület korábbi lakóitól vettek át, és néhány település név nem sumér hangzású. Minden nyelvben vannak idegen szavak, és a nyelv állandó fejlődése miatt a legrégebbi település nevek annyira eltorzulnak, hogy már nem is emlékszünk eredetükre. Ez az érv támasztja alá azt feltételezést, hogy a sumérok voltak a terület lakói már az özönvíz előtt is. Persze a legkézenfekvőbb dolog megtudnia a suméroktól, ok mit mondanak arról honnan jöttek, és mi történt valójában./Gilgames eposz. /

A sumér városállamok hanyatlása

Természeti környezet változása pecsételi meg a sumér városállamok sorsát. Az öntözéses földművelés a talaj szikesedéséhez vezet és a folyók vízhozama is fokozatosan csökken, megnövekednek a városok közötti ellenétek a csatornák tulajdonjogán nem tudnak megosztozni.

Végül Umma királyának Lugalzaggesi Ensinek Lagas legyőzésével ie.2340-ben sikerült egyesítenie uralma alatt a sumér városokat, de ie. 2330-ban Sargon Aggade város királya legyőzte, és sikerült ideiglenesen egész Mezopotámiát egyesítenie.
Sargon legendája kísértetiesen hasonlít a bibliai Mózes történethez. Folyóba teszik egy kosárba, amely partra sodorja, a királyi udvarba kerül ahol az uralkodó a saját fiaként neveli fel. ( Természetesen jóval korábbi - és minden bizonnyal az első vagy második babiloni fogság idején költötték át a történetet. )

Ebben a korban a sumér városállamok lakossága még túlnyomó részt nem akkád és Sargon halála után fel is lázadnak. Ekkor rövid ideig létezik az egységes sumér királyság. A vízkészletek azonban az északabbra lévő akkád városok fennhatósága alatt vannak és rövid felvirágzás a késő sumér reneszánsznak nevezett korszak után lehanyatlanak és ismét akkad uralom alá kerülnek. A Babiloni Birodalom felemelkedésével párhuzamosan a leigázott sumér városokban is az akkádok kerülnek többségbe és rövidesen a sumér nyelv csak papi használatban marad meg. Az akkádoknak köszönhető hogy a sumér nyelv a későbbi korokban is fennmaradt még az asszír uralom idején is.
Minden bizonnyal a sumér népesség egy része elhagyja a folyamvölgyet és részben a mediterrán területeken, részben a tengeren túl Indiában részben pedig északon Ázsiában, szkíta területeken más magas kultúrák elindítója lehetett. A migrációban elsősorban papi-katonai réteg, és termékeny területeket kereső földművesek vesznek részt. Ebben az időben terjed el a földművelés az eurázsia-sztyeppén, és alakul ki a helyi kultúrák és a mezopotámiai telepesek bevándorlásából a szkíta kultúra, és ez az a kor, amikor a krétai civilizáció is felvirágzik. Akkád felemelkedésénél is minden bizonnyal sumér papok voltak a városok alapítói, ők alakítják ki a templom gazdaságot amit aztán akkád származású tanítványaik vezetnek tovább. ugyan ilyen hatást lehet feltételezni a Szir-Darja Amu-Darja folyók vidékén ahol a természeti környezet hasonló a folyamközihez, és amely a szkíta kultúra központja volt. Feltehetően a magyarság ősei ezen a területen élő az ie. III évezred folyamán elsumérosodott népesség, és ez magyarázza a nyelvünk szavainak és nyelvtanának nagyfokú hasonlóságát az ősi agyagtáblák nyelvéhez, és a magyar és általában a szkíta vallások hasonlóságát a babiloni valláshoz.

A krétai civilizáció és a korai görög kultúra hasonlóságát a folyamközihez szintén a papi réteg kiterjedt kapcsolatai és messze földön keresett tudása magyarázza. A sumér civilizáció nemcsak volt virágzott és eltűnt, hanem a többi kultúra elindítója is volt, feltehetőleg már a városállamok megalapítása előtti időben is meglévő kapcsolatai révén. A sumérok magukra nem használták a sumér nevet, hanem a Ku-Mag-Ari kifejezést, ami annyit jelent, hogy a tudás (Mag-Méh ) "isteni fensőbbség" népe.