,A japán atomerőmű katasztrófája következtében átértékelődhet a zöld erőművek szerepe a világban. Györgyi Viktor mérnök-fizikust is a környezetbarát energiatermelő szerkezet tette híressé országszerte: nemrég megépítette második különleges szélerőművét is.
Másfél éve, 2009 októberében Györgyi Viktor egy 5 méter magas szerkezetet mutatott büszkén: különleges szélerőműve jelentősen felülmúlja az általunk is ismert háromlapátos változat hatékonyságát.
A környezetbarát energiatermelő szerkezet számos ponton különbözik a ma ismert és használatos szélerőművektől: egyrészt nem csak termeli, de tárolja is az energiát, másrészt a szerkezet egyszerű, könnyen felépíthető, működése hangtalan.
Magyar találmány
Nemrég a professzor felépítette második, 27 méter magas szélerőművét is, amelynek felső peremén a piros-fehér-zöld színek jelzik: magyar találmány nőtt ott ki a földből.
- Két éve elméleteink igazolására hoztuk létre az ötméteres szerkezetet, amelyről korábban több cikk is született: a hír bejárta az országos sajtót is. A szerkezet egyrészt nagy érdeklődést keltett, másrészt viszont, fentről, a tudóstársadalom részéről kaptam néhány negatív visszajelzést. A Magyar Szélerőmű Társaságnál például kijelentették: lehetetlen, hogy egy mechanikai rendszer 0,4 méter/secundumos szélben elinduljon. Ám ez ma már bizonyított tény! - meséli a professzor, aki azóta is azon fáradozik, hogy minél nagyobb teljesítményre legyen képes a találmánya, amely egyszer talán az ország energiatermelésében is jelentős szerepet vállalhat.
Számos egyéb kifogást is emeltek a találmány ellen, ám a professzor ügyet sem vetett rájuk.
- Mára az ellentábor elhallgatott, viszont sokan érdeklődnek a találmány iránt. Több országból megkerestek, s valószínű, hogy magyar és külföldi segítséggel hamarosan elindulhat a projekt - teszi hozzá Györgyi professzor, aki azt is elárulta: egy ismert magyar vállalkozóval szerződik, aki állja majd a költségeket. Érdeklődtek a szerkezet iránt Norvégiából, ahol az Északi-tenger partján, tizenkét országgal karöltve akarnak erőműsort felépíteni.
Nemzetközi érdeklődés a találmány iránt
- Mivel ott nagy, viharos, változó irányú szelek vannak, nem sok más szerkezet alkalmas arra, hogy efféle zöld energiát termeljen - magyarázza. A szubszonikus szélerőműről - ahogy ő nevezi a találmányt - már Oroszországban is tudnak, ott pedig a nagy hóviharok és a szibériai szelek miatt került képbe a szerkezet.
A tervek szerint az üzlettárs - akinek nevét titokban tartja - a kutatás és a fejlesztés egészét finanszírozza. - Saját kezünkben tartjuk a projektet, s ehhez közös céget hozunk létre. Az eddigi támogatók pedig az értékesítéskor számíthatnak ránk - mondja, s közben új tudományos eredményéről is beszámol:
- Annak ellenére, hogy azt mondták, nagy teljesítmények elérésére nem leszünk képesek, igenis sikerült! A háromlapátos erőműveknél Amerika most kísérletezik egy 5 megawattos generátorral. Mi szintén ezen dolgozunk kollégámmal, Pataki Gábor fiatal gépészmérnökkel - árulja el Györgyi Viktor.
A fiatalember már a kezdetek óta együtt dolgozik a professzorral, és állítja, rengeteget tanult tőle eddig is. A felfedezés, fejlesztés izgalma pedig még az időnként magányos munkát is megfűszerezi.
- A rendszert nagy teljesítmények felé el tudtuk vinni elméletben. A szubszonikus erőmű akár 10 megawatt vagy afölötti teljesítményre is képes lesz a jövőben - mondja a professzor. Szélerőműve másik egyedülálló eleme a generátor, amely egy bonyolult eljárásnak köszönhetően a szokásosnál kisebb átmérőjű, s így kevesebb helyet foglal.
S hogy a rendszer teljes legyen, az energiatároló fejlesztését sem feledtük el, mert a szél akkor fúj, amikor akar. A szélgenerátorok által előállított energia viszont biztos, hogy nem akkor kell az hálózatnak, amikor jól fúj a szél, vagyis amikor meg tudja termelni, s le tudja adni az energiát a közösbe. Az ideális az volna, ha akkor fújna a szél, amikor nagy szükség lenne az energiára de persze, ez lehetetlen. Mi ezért olyan energiatárolót építünk, amely megőrzi az energiát, és csak akkor adja vissza azt a rendszernek, amikor annak igénye van rá. A tárolós erőmű prototípusát is az idén építjük fel.
Az ország energiaigényének felét fedezni tudná
Csendben magasodik a tudós eldugott magánterületén az építmény, kutyák és portás őrzi. A szél most alig-alig mozdítja meg a fák ágait. Viszont nem egy olyan pontja van az országnak, ahol szinte mindig roppant erővel mozog a levegő.
- Méréseket végeztem a hajmáskéri lőtérnél, a Bakonykúti és Várpalota közti hegygerincen, ahol igen erős a szél. A szubszonikus erőmű rendszerével egy 5-10 kilométeres sávon Magyarország fele energiaszükségletét elő tudnánk állítani. Nem kerülne annyiba, mint a paksihoz hasonló atomerőmű építése, ráadásul semmilyen környezeti kárt nem okoz a fenntartása - vázolja fel a lehetséges jövőt a tudós.
A professzor a találmány számos más előnyét is megcsillantotta előttünk még: a munkahely-teremtéstől, az egészség- és környezetvédelmen át az egyszerű műszaki karbantartásig. A megvalósításhoz, úgy tűnik, meg is nyílhat az út. De legalábbis komolyabb előrelépést jelent a megfelelő támogatói háttér.
Mi lesz a következő lépés?
- Idén a 10 megawattos, később a 20, majd az 50 és végezetül a 100 megawattos teljesítményű erőművet szeretnénk megépíteni. Ha ez húsz esztendő alatt sikerül, már boldog vagyok - mondja a tudós mosolyogva.
(FMH)
Friss hírek