Magyar Örökség díjA Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bírálóbizottság meghozta fennállása alatt az ötvenhatodik döntését a korunk, valamint a világháborút megelőző időszak legjelentősebb magyar teljesítményeinek folyamatos, rendszeres megnevezésében. A Magyar Örökség kitüntető címeket az Aranykönyv őrzi meg az utókor számára.
Matúz Gábor javaslata alapján a bizottság a balassagyarmatiak 1919. januári helytállását magyar örökségnek minősítette. A Magyar Örökség kitüntető címet bizonyító oklevelek ünnepélyes átadására a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében került sor szeptember 19-én.
Hámori József nyitóbeszédében utalt a magyar teljesítmények jelentőségére és megőrzésük fontosságára. A kitüntetett Csík zenekar muzsikája emelte a rendezvény ünnepélyességét. A Magyar Örökség Egyesület és a bírálóbizottság Balassagyarmatnak szóló elismerését Schulek Ágoston ismertette és adta át az oklevelet és az érmet Medvácz Lajos polgármesternek. A laudátor Tyekvicska Árpád, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója volt.
– A huszadik század tragikus magyar sorsfordulója az 1918 októberét követő egy esztendő, amely alatt három radikális rendszerváltás rázta meg az országot, miközben elveszítettük területünk kétharmadát. Október az összeomlás hónapja, mely alatt semmivé lett az ezeréves Magyarország. Károlyi és hívei a békéről, pacifizmusról, demokráciáról szónokolnak, miközben a peremterületeken az antant támogatásával megindul a cseh, román és szerb támadás. Rövid három hónap alatt elvész Erdély, a Felvidék és Délvidék. 1919 első napjaiban beteljesedik a történelmi Nógrád vármegye sorsa. A csehek bevonulnak Losoncra, majd január 15-én elfoglalják Balassagyarmatot – ismertette a történelmi tényeket Tyekvicska Árpád, aki azt is elmondta: a városban felfordulás, zavar, félelem lett úrrá.
A díj odaítélését igazoló okmány A díj odaítélését igazoló okmány
– A cseh vezetők – a kezdeti udvarias viselkedés után – egyértelművé teszik az itt élők számára, hogy hamarosan egy új, eddig nem létezett állam polgárai lesznek. De Balassagyarmaton minden másképp történt. A gyarmatiak, iparosok, tisztviselők, s főképp a vasutasok gyűlésezni, szervezkedni kezdtek. Január 27-én történelmi összejövetelt tartottak a vármegyeházán. A lelkesítő beszédek után egy jelképes kézfogásra került sor. A vármegyei főjegyző és egy szociáldemokrata mozdonyvezető kézszorítása két társadalmi réteg, két eltérő látásmód, politikai felfogás szövetkezését jelentette a közös cél érdekében – fogalmazott a méltató, aki azt is kiemelte: – ez Balassagyarmat titka. Egy közösség túl tudott lépni a megosztottságon, összefogva, amikor legszentebb értékeinek egyikét, nemzeti létét látta végveszélyben. 1919. január 29-én, katonák, vasutasok, a hajnali órákban szervezett támadást intéztek a csehszlovák katonaság ellen. Pergőtűzben rohamozták meg az ellenséget rejtő laktanyát. Önként áldozták vérüket, fiatal életüket hazájukért. Őket követte a nap folyamán a fegyverbe szólított polgárság, iparosok, tanárok, gimnáziumi diákok, akik a környező háztetőkről, épületekből lőtték a kaszárnyát. Balassagyarmat felszabadult!
A magyar, a cseh és szlovák áldozatok ma is együtt nyugszanak örök békében a katonai temetőben. A gyarmatiak híven őrzik az 1919 januári harcokban elesettek emlékét. Évről évre megemlékeznek róluk, büszkén viselik a Civitas Fortissima (Legbátrabb város) címet – fogalmazott a levéltár igazgató, kinek laudációját vastaps követte.
A megjelent balassagyarmatiak kis csoportja állva fogadta az ünneplést. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött és a Csík zenekar műsorszáma után Hámori József zárszavával és a Szózattal fejeződött be.
http.://www.nport.hu - barikád.hu
Friss hírek