Mi diákok mindannyian szenvedő alanyai voltunk az utóbbi tíz év előkészítetlenül, hamarjában végrehajtott „reform” intézkedéseinek. A Jobbik Magyarországért Mozgalom meg van győződve arról, hogy a liberális, közösségi munkát figyelmen kívül hagyó oktatáspolitika csődöt mondott. Egy oldalban persze nehéz megreformálni az egész oktatást, úgyhogy csak a fontosabb elképzeléseinket foglaljuk össze az alábbiakban.

A közoktatásban az utóbbi években nyilvánossá vált botrányok mögött jól érzékelhetően az egész társadalmunk erkölcsi romlása áll, ugyanakkor az intézményi és kormányzati háttér is felelős. Az iskola nem csak a tanítás és tanulás helyszíne, hanem szocializációs közösség is, amiben nemcsak a természet- és humántudományok alapjait, az írás és olvasás szeretét tanultuk meg, hanem az egymás iránti tiszteletet és barátságot. Az elmúlt év eseményei azonban olyan tanulságokkal szolgáltak, amelyek szerintünk igazolják azt, hogy az iskolában kötelezően választható kell tenni a hit- és erkölcstan oktatást. Csakúgy, mint több más európai országban diákok vallásuknak megfelelő hittan órát vagy erkölcstanórát választhatnának. Ezek az órák szolgálnának diákok számára erkölcsi, lelki támaszul.

A középfokú szakoktatás gyakorlatilag teljes felszámolásával, mára szinte sehol sem egy szakma kitanulása a cél a középiskolákban. A diákokat a középiskolás éveik folyamán nem az életre nevelik, nem a tanulás, a szellemi fejlődés öröméért tanulnak, hanem azért, hogy minél több pontot gyűjtsenek az egyetemi felvételükhöz. A minél magasabb felvételi pontok eléréséhez drága nyelviskolákba és felvételi előkészítőkre (a diákok ötven százaléka járt/jár matematika különórára és nyelviskolába) kell járniuk, mivel a gyengébb, a nem-specializált tanrendű középiskolák az ott megszerezhető tudást nem tudják biztosítani. Véleményünk szerint felül kell vizsgálni a jelenlegi, nem a gyakorlati tudásra építő, érthetetlen módon a személyes találkozást nélkülöző felvételi rendszert, illetve a gimnáziumok tanrendjét is.

A középfokú szakoktatás helyében létre jött közép- és felsőfokú szakképzés feladata ma arról gondoskodni, hogy megfelelő számú és tudású ember álljon munkába a megfelelő szakterületeken. Sokan nem tudják, de egyes nem-preferált szakmákban nemcsak szakemberhiány van, hanem a kezdő átlagbérek is magasabbak, mint a diplomás pályakezdő bér. A többszáz képzés minőségellenőrzése azonban kérdéses és még a hiányszakmák képzésében is ritka a teljesen ingyenes képzés. „Mindkettő bevezetése sürgető, ezekért igyekszünk mindent megtenni”.

A felsőfokú főiskolai és egyetemi képzés már évek óta a viták központjában áll, de érdemi változtatásokra még nem került sor. Az állam hatalmas összegeket öl bele, miközben a munkaerőpiac igényeit egyáltalán nem figyelembe véve indítanak az intézmények képzéseket a puszta túlélésükért. A három éve általánosan bevezetett bolognai rendszerű képzésben idén végzett az első évfolyam. Nekünk hallgatóknak és a munkaerőpiac is azt tapasztalata, hogy a rendszer egyelőre kiforratlan, de annyi bizonyosnak tűnik, hogy az alapképzés önmagában nem tűnik elegendőnek, és nem fogja érdemben rövidíteni az oktatásban töltött időt, vagyis a hallgatók többsége folytatni kívánja a kisebb arányban finanszírozott mesterképzésben is tanulmányait. A Jobbik a teljes alap- és mesterszakos akkreditációk felülvizsgálatot fogja javasolni, továbbá a kétszintű képzés mellett az osztatlan képzési forma valamilyen formában való újraindításának lehetőségég is megvizsgálná.

Silhavy Máté