Kedves magyar Testvéreim!
Iványi Gábor és Majsai Tamás, a mindenkori Szanhedrin jelen térben és időben kitenyésztett parazita főtörvénykezői az utóbbi fél évszázad egyháztörténelme leggyalázatosabb jelenetének nyilvánították, hogy az általam vezetett Budapest Szabadság téri Hazatérés Templomában 2009. július 11-én, múlt hét szombaton a magyar nemzeti önvédelemért tartott szolidaritási istentiszteletet követően a Jobbik Magyarországért Mozgalom nagygyűlésén magamra öltöttem a magyar gárdisták mellényét.
Ami az elmúlt fél évszázad egyháztörténelmi mélypontját illeti: sokan emlékeznek még nemzeti érzelmű honfitársaim közül arra, hogy miközben vezetésemmel a Hazatérés Temploma gyülekezete - mintegy három évvel ezelőtt - az izraeli hadsereg által kazettás bombákkal lemészárolt dél-libanoni maronita keresztyén és muszlim gyermekek százaira emlékezett, aközben Iványi az agresszor izraeli állam részéről nyaraltatott gyermekeket Magyarországon.
Mindezt megismételve, akkor, amikor egy teljes Palesztin Nap keretében hívtuk fel templomunk székházépületében az ország közvéleményének figyelmét az elmúlt év végén és ez év elején Gáza ellen végrehajtott fehérfoszforos úgyszintén izraeli népirtó agresszióra, akkor Iványi számítógépek adományozásával segítette a nyilván közismerten súlyos informatikai-logisztikai hiányosságokkal küzdő, az amerikai költségvetési támogatás miatt garantáltan tőkeszegény izraeli hadigazdaságot.
Ugyanakkor Iványi idehaza hosszú évek óta fő támogatója annak a neoliberális gazdasági doktrínát és monetáris pénzügyi diktatúrát kiszolgáló, minden devianciának megágyazó, nemzet-, társadalom- és családellenes párt-különítménynek, mely népünk kifosztásával fútószalagon termelte ki a hajléktalanokat "védőszentjük", Iványi számára, hogy az önzetlenség látszatát keltve, valójában ördögi, farizeusi cion-cinizmussal hasznot húzzon az általuk kisemmizett, Európa kifosztottjává tett magyar szenvedéséből. Jézus farizeusokról mondott kijelentése szerint: elviselhetetlen terheket róttak a népre, de ők maguk a kisujjukkal sem illették azt.
Sőt, amióta nélkülözhetetlennek vélt pénzügyi szakértelmük - azaz szabadrablásuk - gazdasági csődbe taszította az országot, Iványi a hatalmi önkény "Oszd meg és uralkodj!" történelmünkben többször bevált vészforgatókönyvének késztetése szerint uszítja hazánk legnagyobb lélekszámú stigmatizált kisebbségének bünözői életformát folytató tenyészrétegét az őshonos államalkotó nemzet legvédtelenebb tagjaira.
Majsai Tamás nála kevésbbé szemforgató - értsd: militánsabb - módon szentként kezel, illetve szentnek nyilvánít mindent, ami zsidó, de ha történetesen Szent István jobbjáról van szó, akkor azt nemes egyszerűséggel, mosdatlan szájjal "tetemcafatnak" minősíti.
Teológiainak hazudott súlyos tévtanításaiban következetes céltudatossággal rombolja az Istentől nyert döntő teremtettségi adottság, a nép-nemzeti hovatartozás egyháztörténeti, üdvrendbeli, üdvtörténeti, végső időkre szóló jelentőségét, kivéve persze, ha a zsidóságról van szó, melynek übermensch, mindenek felett, azaz minden más nép, sőt Isten felett álló, bírálhatatlan voltát soha nem mulasztja el szóömlengéseiben deklarálni. "Auschwitz-Sínai" állandósult szókapcsolatával, s minden egyes cion-agytolulásával a zsidóság vészkorszakbeli szenvedését Krisztus egyetlen, egyszeri és tökéletes áldozata piedesztáljára igyekszik feltornázni.
Minkettejük esetében tehát "a vad törzsi sovinizmus hamis kiválasztottság tudatának kizárólagosságra törő törzsi dölyfével" van dolgunk, melynek egyértelmű célja a pereszi országhódító szándéknak történő ideológiai megágyazás, a magyarság eddig is lebénított önvédelmi reflexének lelkünk legmélyén betonszarkofágba történő hermetikus rabulejtése népünk megsemmisítése érdekében.
Ők pontosan tudják azt, amit népünk milliói elől próbálnak elhazudni, hogy a Magyar Gárdában a halálos önfeladás útjára kényszerített magyarság ázsiai tér- és időfeletti lelki alkatában fogant immunreakciójáról van szó, saját hazája sorsának Isten segedelmével történő jobbra fordítása érdekében.
Éppen ezért arcátlanodik odáig ez a két "meszelt sír, telerakva minden undoksággal és ragadománnyal", hogy már azt is megpróbálja előírni, mit vehet fel egy keresztyén pap és mit nem, mi illik a papi jellegéhez és mi nem. Kedves magyar Testvéreim! Nem kellene tőlük legalább a történelmi keresztyén egyház papjainak megkérdezniük: "Mélyen tisztelt szanhedriniták, mi lesz a következő lépés? Uram Isten, csak nem a kipa kötelező viselete? Jézus, Mária, csak nem a kaftánra gondoltak inkább? Szent Habakuk, "jó liberális módjára" az alsóneműt is szabványosítani kívánják? Egyáltalán, meddig képesek még nagyvonalúságukban szemet húnyni az előbör - mint keresztyén középkori csökevény - viselése felett?!"
A személyemet és gyülekezetemet harmadízben - lásd. az ún. David Irving ügyet és a Petőfi üzenete Simon Peresznek ügyet - rágalomhadjárattal mocskoló két erkölcsi meszelt tetemcafatnak üzenem: ha így folytatják tovább, nem marad más, mint hogy "átadassanak a Sátánnak, hogy a lélek megtartassék amam napon..."
Budapest, 2009. július 16.
ifj. Hegedűs Loránt
barikád.hu - Nemzetiegyletek.hu
