Az 1237-ben második magyarok után kutató ázsiai utjáról hazatérő Julián barát hirt hozott a tatárok közeledéséről. 1238-ban IV.Béla IX.Gergely pápa engedélyével ismét zsidó és szaracén tőkéseknek adta át ill. bérbe az állami jövedelmeket ami, valamint a várföldek visszavétele, növelte az egyházi és világi főurak elégedetlenségét. E kritikus időben Béla, serege növelésére engedélyt adott a tatárok elől menekülő kunok hazánkba költözésére. A kőmonostori ülés elhatározta letelepítésüket. Az egyházi és világi nagybirtokosok, akik Béla egész kormányzatával -- elsősorban az állami jövedelmek zsidókézre juttatása és az adományozások visszavétele miatt -- közönyösen fogadták Kiev bevételinek hírét. /1240,dec.6./. 1241 jan-febr.-ban a főurak alig reagáltak a 'véres kard' körülhordoztatásán.Február tizedikén a Kuten kun kán kiadását kérő tatár követeket a főurak Óbudán megölték. A tatár betöréskor Béla által segítségre hívott Frigyes meg is érkezett de a kunok ellen lázította az amúgy is neheztelő főurakat, kik megölték Kutent mire Frigyes dolga jól végeztével hazament Ausztriába. Ugyanis a kunok a magyarok ellen fordultak, Buleau tasnádi püspök és Barc fia Miklós seregét szétverték, miközben a tatárok elözönlötték Erdélyt és Lengyelország felől is betörtek az országba. A muhi csata után Frigyeshez menekült Bélát Frigyes fogságba vetette és a magyarok archívumát, kincseit elkobozták. Itt veszhettek el nemzeti történeti irataink. Elzálogosult Moson, Sopron és Pozsony megye.
Frigyes Győrig pusztított. A pápához és a francia királyhoz segítségért forduló Bélát elutasították. /Maradjon a "kereszténység védőpajzsa" ő egyedmagában... A tatárok kivonulás után IV.Béla visszaváltoztatta előbbi pusztató politikáját, s a várföldek elkobzása helyett inkább ösztönözte a várak építését, és megkezdte az idegenek nagyszámú betelepítését.
Történetirásunk kérdéseket támaszt, pl. hogy a tatárdulás által „TELJESEN ELPUSZTITOTT ORSZÁG” hogyan volt képes már 5 év mulva, 1246-ban, a magyarok a Lajta menti csatát ha elveszítették is de ott Frigyest megölték. 1248-ban betörünk Styriába, 1249-ben ismét, mire Berman bádeni határőrgróf betör Nyugat-Magyarorszigba, mire IV. BÉLA KUN csapataival megrohanja Ausztriát. II. Frigyes és Herman őrgróf halála után az osztrák rendek OTTOKÁR CSEH TRÓNÖRÖKOST választják hercegükké. Ezért kitört az ellenségeskedés IV.Béla és Ottokár között.
1252-ben „a tatárok által teljesen kiirtott” magyarok elfoglalták Styriát és Alsó-Ausztriát. 1253-ban Morvaországot pusztították. Junius 25.-én Olmütz alá érkeztek . Közben Styriában is nagy harcok dultak. Béla Bécset is ostromolta. Három magyar hadsereg is harcolt nyugaton és valószinü, hogy az anyaországot sem hagyták védtelenül -- azok a magyar harcosok akiket a tatárok "mind egy szálig kiirtottak" ... Ez a "szellemhadsereg" térdrekényszeriti Ottokárt aki 1254 május 1.-én békét köt Pozsonyban melynek értelmében Styria IV. Béláé maradt. Béla ugyanakkor Velencétől visszavivja Zárát, fia István nőül veszi a kun vezér lányát, Erzsébetet. (137-138.o.)

Forrás:HUNMAGYAR.ORG