Csíksomlyói áldás
Feltehetően sokan hallottak már Szent Jakab útjáról (vagy gyakoribb nevén az El Caminóról), de annál kevesebben a Mária-útról. A csupán három éves Mária Út elképzelés Közép-Európa legfontosabb zarándokútjává válhat a jövőben.
Pünkösd ünnepéhez közeledvén egyre többen kelnek útra, hogy a Mária-út egy részének megtétele után, hogy pünkösd szombatjára megérkezzenek Csíksomlyóra, az erdélyi magyarság – és talán mára már az összmagyarság - legnagyobb zarándokhelyére. A zarándokok között rekord-kísérletre készülőt is találunk, de az indíttatása közel sem ilyen puritán.
Napjainkban reneszánszát éli a zarándoklás, és a vallási turizmus. A világ összes vallásában, történelmi koroktól függetlenül, megtaláljuk a szent helyekre, búcsújáróhelyre történő zarándoklat fontosságát. A ’búcsú’ szó jelentése összetett: az eredeti felmentés, engedelem jelentés időközben tovább bővült a bűnbocsánat, zarándoklat, templombúcsú és körmenet vagy kivonulás szóval. A szent helyek felkeresése tehát, az egyes vallásoktól függetlenül, a vezeklés és a búcsú elnyerése érdekében történik.
A zarándoklat mára feltehetően veszített vallási jellegéből és célzatosságából, viszont a társadalmak egyre szélesebb rétege kezdi felismerni, hogy napjaink felgyorsult életében, szükség van egy belső út végig járására is. Ha úgy tetszik a spiritualitás és a szakrális élmények iránti vágy ismét reneszánszát éli. Persze sokan vannak, akik merő fizikai kihívásból vágnak neki az útnak, de hogy időközben felfedezik az úton lét egyéb oldalait is, az biztosra vehető.
A Szent Jakab sírjához vezető, Európában talán a legjelentősebb zarándokút története a középkorig nyúl vissza. A XX. század közepére már csak a spanyol kultúrkörben ismert zarándokhely, mára évi 200.000-nél több zarándokot vonz. Nem meglepő tehát, hogy a Mária Út megalapítói sokat merítettek az El Camino erejéből.
Európa más Mária-kegyhelyei igen ismertek, viszont térségünk vallási értékeiről kevés ismerete van az európai zarándokoknak. A Mária Út ezen szeretne változtatni és célja, hogy Európa ezen felének különféle Mária-kegyhelyeit és zarándokhelyeit, természeti és épített, valamint kulturális értékeit egy szálra fűzze, és az útvonalat feltöltése lelki (spirituális) tartalommal – vallási hovatartozástól függetlenül.
Mária Út ötletének három – nyíltan megfogalmazott – pillére van, amely visszatükrözi a zarándoklat újabb, kicsit tágabb felfogását. Egyfelől a spiritualitást, illetve a mindennapi élet hajszájából való kiszakadást keresők számára egy vonzó, értékeket hordozó, biztonságos zarándokhálózatot szeretnének létrehozni, másfelől természetesen nem titkolt cél a kereszténység értékeinek megőrzése és azok továbbadása a jövő nemzedékeinek, és végül cél még a közép-európai vallási és kulturális értékeinek megismertetése a világgal.
Mária Út tehát még csak egy kialakítás alatt álló, Közép-Európán átívelő zarándok- és turistaút-hálózat, melynek két egymást keresztező – kereszt alakú – ága van. A kelet-nyugati tengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet, mintegy 1400 km-es távon (gyalogosan 60 nap járható be), az észak-déli útvonal pedig Lengyelország legnagyobb búcsújáróhelyét, Czestochowa-t köti össze a bosznia-hercegovinai Medugorjével, ahol évtizedek óta jelenik meg Szűz Mária.
Caminohoz hasonlóan az utat útjelzések és táblák jelölik majd, ezek festése folyamatban van, továbbá a fejlesztések során gyalog- és kerékpárútvonalak épülnek és pihenőközpontokat alakítanak ki; az ajánlott szálláshelyekről és pontos térképekről zarándokkalauz is készül. A zarándokok az útvonal bejárása során az állomásokon pecsétet és egyedi azonosítású gyöngyszemet kapnak, amelyből a saját rózsafüzérüket fűzhetik fel az egész út végigjárása folytán.
A Mariazell - Budapest szakasz kegyhelyei: Kútvölgy, Makkosmária, Máriaremete, Vértessomló, Majkpuszta, Bodajk, Csatka, Zirc, Bakonybél, Attyapuszta, Celldömölk, Vát-Szentkút, Csepreg, Horvátzsidány, Rattersdorf, Maria-Schutz, Mariazell; a Budapest és Csíksomlyó útvonal kegyhelyei pedig Máriabesnyő - Gyöngyös - Eger - Máriapócs állomások, de alternatívaként kínálkozik az Esztergom - Márianosztra - Hont - Szécsény - Mátraverebély útváltozat is. (Az út iránt érdeklődők a www.mariaut.hu oldalon további információt találhatnak.)
Mária Út Egyesület alapítói között találhatjuk azt a tatabányai polgármestert, Bencsik Jánost is, aki a 2004. december 5-i népszavazást követően határozta el, hogy Csíksomlyóig gyalogol kiengesztelni az erdélyi honfitársakat a kettős állampolgárság elutasítása miatt. A megyeszékhelyről Csíksomlyóig tartó zarándokútja után kezdeményezte a Mariazell - Csíksomlyó közötti "Mária zarándokút" kiépítését.
Április hónapban sokan indultak útnak – olvasható többek között az Erdély.ma internetes portálon is –, hogy a Budapestről Csíksomlyóra vezető 920 kilométeres utat 40 nap alatt tegyék meg, és utána részt vehessenek a minden évben több százezer embert vonzó pünkösdi búcsún.
A zarándokok között akad olyan is, aki útját Mindszenty József sírjánál, az ausztriai Mariazellben kezdte, és 1400 km-en keresztül gyalogol Csíksomlyóig, és ezzel feltehetően elsőként járja majd végig a Mária Út teljes, nyugat-keleti tengelyét. Fodor Krisztián, aki már háromszor járta végig a 780 kilométeres El Camino-t, jó eséllyel most Európa-rekordra is készül. Az ilyen megpróbáltatás azonban már inkább vallási indíttatású, így van ez Fodor Krisztián esetében is, aki úgy fogalmazott, hogy „úticélom, hogy még jobban megismerjem az Urat.”
Bízzunk benne, hogy az egyes önkormányzatokon kívül más ’anyagi források’ is felfedezik majd az ötletben rejlő turisztikai kapacitásokat (is), és egyre többen vágnak neki a testi-lelki felüdülésnek. Menjünk mi is, hiszen „minden zarándoklépés jobbá teszi a világot."
Gondola - nemzetiegyletek.hu
