Vukovár
Megerősítette, illetve súlyosította a vukovári mészárlás ügyében 2007 szeptemberében egykori jugoszláv - szerb - katonatisztekre kimondott hozott ítéleteket a hágai Nemzetközi Törvényszék, amely a délszláv háborús bűnök ügyében jár el.
Kedden nyilvánosságra hozott ítéletében a törvényszék fellebbviteli tanácsa jóváhagyta Mile Mrksic húszévi börtönbüntetését, Veselin Šljivančanin szabadságvesztését viszont ötről 17 évre emelte.
Horvátországban annak idején nagy felháborodást váltott ki a horvátok szerint túl enyhe első fokú ítélet. A vádlottakat 194 horvát hadifogoly Vukovár horvát városban 1991-ben történt lemészárlásáért vonták felelősségre. Volt a perben egy harmadik vádlott, Miroslav Radić is, őt azonban fölmentették.
Az ügyészek eredetileg életfogytiglani szabadságvesztést kértek mind a három vádlottra, 264 olyan ember haláláért tartva őket felelősnek, akiket a vukovári kórházból hurcoltak el, majd gyilkoltak le.
Mrksic parancsára mintegy négyszáz férfit szállítottak el a kórházból, a transzportot Šljivančanin irányította. A horvát férfiakat olyan helyen tartották fogva, ahová nem engedték be a Vöröskereszt megbízottait. A foglyokat kínozták, majd a visszavonuló reguláris haderő átadta őket a helyi szerb milicistáknak. Ezek legkevesebb 194 embert lemészároltak, a holttesteket pedig tömegsírba rejtették.
A szélsőséges Szerb Radikális Párt vezetői tizenhét évvel ez előtt, 1992. május 6-án olvasták fel a herkócai falugyűlésen annak a 17 helybéli horvátnak a nevét, akiknek azonnal távozniuk kellett az akkor még horvát többségű faluból. Tanárokról, orvosokról, értelmiségiekről volt szó, akikre a vegyes összetételű, horvátok, magyarok és szerbek által lakott település lakossága - nem számítva a szélsőségeseket - felnézett.
Miután ők az életveszélyes fenyegetés hatására elmentek, még 20 családot egyszerűen kiraktak saját házából. Helyükre Boszniából-Horvátországból érkezett menekülteket költöztettek.
Az ott maradottak megfélemlítése azonban ezzel nem ért véget. Egy helyi horvát lakost a falu határában gyilkoltak meg. Másokat megvertek, vagy a ház ablakán vágtak be egy fél téglát. Volt ahol a kutyát szúrták le, és a nyakába akasztották a cirill betűs üzenetet, hogy „költözz, mire vársz!”. Másutt a távozásra felszólító üzenetet nagykéssel szúrták a lakás ajtajába, mégis a telefonos fenyegetés volt a megfélemlítés leggyakoribb módja. Akit a felsorolt módszerekkel sem tudtak távozásra bírni, annak kézigránátot dobtak az udvarába, és aztán már ment, magától. A jól megszervezett megfélemlítési akció következtében három hónap alatt az Emberi Jogi Alap nevű civil szervezet adatai szerint 350 horvát és magyar család hagyta el Herkócát 1992-ben. Az ottani magyarok szerint 5-6 magyar család távozott, de az ottani történések a tágabb térségben is éreztették hatásukat. Szerémségből a kilencvenes években a horvát érdekvédelmi szervezetek becslése szerint 30-40 ezer horvát menekült el. Hogy a Vajdaságból ötvenezer magyar ment el, ahhoz is köze volt a herkócai történéseknek. Miután a nemkívánatosak elűzése megtörtént, a település horvát nevét szerbre keresztelték, Hrtkovciból Srboslavci lett. Később a nemzetközi felháborodás hatására a névváltoztatást visszacsinálták. Amikor a Szerbia és Montenegró alkotta szövetségi államban az etnikai tisztogatás zajlott, akkor a szövetségi kormánynak Dr. Várady Tibor jogászprofesszor volt az igazságügyi minisztere. Egy korábbi, vele készült interjúban arról beszélt, hogy ő elítélte a történteket, de mást nem tehetett, ugyanis akkor már a hatalom nem a szövetségi szervek, hanem a szerbiai köztársasági kormány kezében összpontosult.
Az etnikai tisztogatás elkövetőivel és a felbujtókkal szemben Szerbiában nem született ítélet. Ehhez nem volt meg a politikai akarat. Egyedül a helyi főkolompos, Ostoja Sibinčić ellen indult jogi eljárás, de ennek vége szakadt még azt megelőzően, hogy az elmúlt év végén távozott volna az élők sorából. Neki a 2000-ben bekövetkezett szerbiai politikai félfordulat után mennie kellett a faluból, de támogatói ekkor sem hagyták cserben. Rumán először a helyi közösségben kapott tisztviselői állást, majd az adóhivatalba került. Szerbiában az etnikai tisztogatás, vagy ahogy a szerbek nevezték „humánus lakosságcsere” más érintettje ellen nem indult eljárás. Egyetlen per sem zajlik azok ellen, akik elűzték polgártársaikat csak azért, mert más nemzetiségűek vagy más vallásúak voltak. Egyedül a Hágai bíróságon folyik per a Szerb Radikális Párt elnöke, Vojislav Šešelj ellen.
Vajdaság Ma - Nemzetiegyletek.hu
